A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Az idén ősszel befejeződő korszerűsítéseket nagy várakozások előzték meg, az Erdély és Románia szintjén is jelképnek számító impozáns látványosságot 2019-ben – még a pandémia kitörése előtt – több mint 400 ezren látogatták meg.

Bár az eredeti tervek szerint 19 hónapot szántak a kivitelezésre, a munkálatok elhúzódtak a koronavírusjárvány, illetve az abból fakadó szigorú óvintézkedések ideje alatt bezárt lovagvárban.

Így a munkásoknak bőven volt idejük többek között a Buzogány-torony, a Hímes-torony, az Aranyház és a hozzá épített Mátyás-loggia restaurálására, mely egyben az első reneszánsz építmény Erdélyben. De az Ókaputoronyban, a Kaputoronyban, a Kapisztrán-toronyban és a Nebojsza-toronyban is dolgoztak. A Királylépcső-toronyban található csigalépcsőn, a várudvar kútján, a gyilokjárón (védőfolyosón), a kazamaták konyhájában és a kápolnában szintén eszközöltek beavatkozást. A helyreállítási munkálatok a Zólyomi- és Bethlen-szárnyra, a Fehér-rondellára, a lovagteremre is kiterjedtek. Felújították az erdélyi diéták helyszínéül szolgáló terem 17. századi freskóit, valamint a vár más falfestményeit is. Emellett az erődítmény több, jelenleg kevésbé megközelíthető termét újították fel és nyitották meg a látogatók előtt.

Vajdahunyad önkormányzata még tavaly újabb európai uniós finanszírozás révén mintegy hatmillió eurós támogatást nyert a megkezdett munkálatok folytatására, ott, ahol nem sikerült pénzt szerezni a korszerűsítésre a korábbi projektben.

A tervek szerint folytatásként restaurálják a Buzogány-torony és a Kaputorony külső freskóit, felújítják a lovagterem alagsorát, a Fehér-rondellát és a nemesi konyhát, új padlózatot adnak a lovagteremnek, a Mátyás-loggiában pedig a meglévő leírások alapján rekonstruálják a festményeket, illetve javítási munkálatokat végeznek a hidakon. Helyreállítják a Medve-árkot is, és kitisztítják a kutat. Tervben van a világítási rendszer felújítása és térfigyelő kamerák felszerelése is.

A polgármesteri hivatal további célja, hogy korszerűsítés után bekapcsolják a turisztikai körforgásba a Huszárvárat is – melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtetett a várárkon túl –, néprajzi múzeumot nyitnának, ugyanakkor tematikus park létrehozásán is gondolkodnak a kastély szomszédságában.

Fotó: a lovagterem egyik ablaka/https://www.facebook.com/castelhd

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A kaput, amely az Összetartozunk székely-szórvány kapcsolat gyümölcse, október 24-én llították fel. "Köszönjük Haszmann Pali bácsinak és csapatjának az értékes alkotást, Ferenczi István és csapatának a lelkes munkáját és nem utolsó sorban, a Magyarország kormányának a támogatását" - írta közösségi oldalán a Vajdahunyadi Magyar Ház.

A Ház udvarán egy kopjafát is felállítottak. Júniusban egyébként egy, a kinti programoknak szánt filagóriát is építettek a Magyar Ház udvarán.

Fotó: https://www.facebook.com/VajdahunyadiMagyarHaz

Kétmillió euró értékű uniós támogatásról írt alá szerződést a napokban Dan Bobouţanu vajdahunyadi polgármester. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap 2014–2020-as keretéből már tavaly megpályázta a település a régi városközpont felújítását, a szerződés megkötésére azonban csak most került sor. A revitalizációs tervben három nagyobb tétel szerepel: a vajdahunyadi Szabadság tér (Piaţa Libertăţii) átépítése, színpaddal, szökőkúttal, új bútorzattal való ellátása, a Vasmúzeum létrehozása, valamint egy gyalogoshíd megépítése a Cserna folyó felett. Mindhárom létesítmény a vajdahunyadi kulturális és turisztikai élet fellendítését szolgálja.

Még egy évig zajlik a vajdahunyadi vár felújítása, de még mindig tartogat meglepetéseket a kutatók, restaurátorok számára. Legutóbb például az Ókaputorony egyik falán karcolással készült rajzot fedeztek fel, amely egy lovagi harcjelenetet ábrázol. A kutatók szerint a rajz egy klasszikus, egy hölgy szívének elnyeréséért vívott lovagi harcot jelenít meg. – Újabb és újabb dolgokat fedezünk fel a vajdahunyadi várban! A munkálatok előrehaladásával egyre több titkát fedi fel nekünk a vár. A legújabb felfedezésünk egy középkori „graffiti”, amely egy lovagi harci jelenetet ábrázol. A falat, amelyen a rajz található, restauráljuk, és amint befejezzük, a látogatók is megtekinthetik – közölte a vajdahunyadi vár múzeuma.

Amióta elkezdődött a vár restaurálása, több jelentős felfedezést is tettek a szakemberek: titkos, fél évezredesnél régebbi falfestményekkel díszített szobákat találtak, föld alatti rejtekhelyekre és eddig nem ismert kapukra is bukkantak az utóbbi időben. A vajdahunyadi vár Erdély egyik legfontosabb történelmi múemléke, amelyet európai uniós támogatásból újítanak fel. A munkálatok befejezésének határideje 2021. augusztus 31. Érdekes egybeesés, hogy éppen augsztus 11-én van Hunyadi János halálának 564. évfordulója.