A 17. század elején a vár tulajdonjoga Bethlen Gáboré volt, aki 1622-ben, öccse, Bethlen István legidősebb gyermekének, ifjú Bethlen Istvánnak adományozza a várat. A fiatal pár nem sokáig marad együtt, Bethlen Istvánt korán elragadja a halál, özvegye pedig nem birtokolhatja tovább a várat, vissza kell adnia az apósnak. A Bethlen családhoz visszakerült erőd Bethlen Péter birtoka lesz, akinek a felesége Trencséni Illésházy Katalin, és ők azok, akik 1644-ben úgy döntenek, hogy a vár közelében templomot emelnek, azért, mert a várkápolna kicsinek bizonyul a hívek számára. Már kezdettől református templomnak épül, a déli falon látható is a latin nyelvű feljegyzés, amely tanúsítja, hogy ezt a templomot "az évek folyásában nemes Bethlen Péter az isteni kegyelem fényességében építtette". A felirat utolsó két sora pedig egy imádság részlete. „Ó, Isten a te dicsőségedre épített házat oltalmazd meg ezután is!”. Szinte négyszáz éve szolgálja tehát a templom a vajdahunyadi református magyarságot.