Nevezetességek, látnivalók

A 17. század elején a vár tulajdonjoga Bethlen Gáboré volt, aki 1622-ben, öccse, Bethlen István legidősebb gyermekének, ifjú Bethlen Istvánnak adományozza a várat. A fiatal pár nem sokáig marad együtt, Bethlen Istvánt korán elragadja a halál, özvegye pedig nem birtokolhatja tovább a várat, vissza kell adnia az apósnak. A Bethlen családhoz visszakerült erőd Bethlen Péter birtoka lesz, akinek a felesége Trencséni Illésházy Katalin, és ők azok, akik 1644-ben úgy döntenek, hogy a vár közelében templomot emelnek, azért, mert a várkápolna kicsinek bizonyul a hívek számára. Már kezdettől református templomnak épül, a déli falon látható is a latin nyelvű feljegyzés, amely tanúsítja, hogy ezt a templomot "az évek folyásában nemes Bethlen Péter az isteni kegyelem fényességében építtette". A felirat utolsó két sora pedig egy imádság részlete. „Ó, Isten a te dicsőségedre épített házat oltalmazd meg ezután is!”. Szinte négyszáz éve szolgálja tehát a templom a vajdahunyadi református magyarságot.

Vajdahunyad vára a 13. században épült gótikus stílusban. Az uradalmat a kastéllyal együtt Zsigmond király katonai érdemeiért adományozta Hunyadi János atyjának, Vajknak. Hunyadi János az 1440-es években kezdte el a családi birtokközpont, Vajdahunyad kiépítését. A várkastély belső tereiben jelenleg történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki. 2019-ben a várban újabb fejlesztések indultak: három év alatt teljes külső-belső felújítást terveznek, ahol a korábbi renoválások cementes hozzáépítéseit is igyekeznek eltávolítani. Boltozatokat, padlózatokat építenek majd újjá, megnyitják a közönség előtt a Fehér-rondellát és a Bethlen-szárny eddig lezárt részeit is, és egy középkori tematikájú parkot is ki akarnak alakítani javarészt európai uniós forrásból.

A templom egybeépült egy nagy négyszögletes épülettel: ferences templom és kolostor volt az 1949-es államosítás előtt. Sőt, ferences teológia működött itt, mindaddig, amíg a kommunista rezsim fel nem számolta az intézményt, és a barátokat nem lakoltatták ki. az utolsó évfolyamot már nem is Márton Áron püspök szentelte fel, mert maga is már börtönben ült akkor. A visszaemlékezések szerint a kilakoltatás 1949-ben november 30-án, Szent András napján történt. Mintegy 50-60 milicista lepte el a rendházat, és a teológusokat meg az atyákat „dubába” tették, elszállították őket a piski vasútállomásra, ahol mindenki azt a parancsot kapta, hogy menjen haza, mert a rendet feloszlatták. Ugyanekkor kiszórták a teológia könyvtárát is, több ezer értékes kötet semmisült meg. A templomtesttel szorosan egybeépült rendházba először a vasgyár irodáit költöztették, aztán kórházat alakított ki a tágas termekben, végül pedig almérnöki egyetem működött itt a rendszerváltásig. A felsőfokú oktatási intézményt már réges-régen felszámolták, azonban az ingatlant áthelyezték a temesvári műszaki egyetem tulajdonába, és hiába volt minden erőfeszítés, a visszaigénylési per nem vezetett sikerre.

2002. április 14-én avatták fel a vajdahunyadi Balázs Tibor (1959-) festő- és szobrászművész Petőfi-mellszobrát. A szobor annak állít emléket, hogy 1849. április 14-én déltájban Bem tábornok seregével Petőfi Vajdahunyadon pár órára megállt, és a vezérkarral megnézte a várat. Akkor írta "Vajdahunyadon" című versét. A szobor Hunyad megye egyetlen Petőfi-szobra, a református templom előtt áll.